A Travellerspoint blog

By this Author: timigaraj

"Tetszik a kínai kultúra, csak itt nincs"

avagy a várva várt interjú

overcast 28 °C

Hát nagy nehezen, de sikerült megszülni az interjút. Persze nem olyan körülmények között, ahogy én azt elképzeltem -kávézóban ülve, profilképeket készítve, miközben a diktafon rögzíti a mondandókat. De így interurbán is meglett, és ha közben nem is, legalább most az éterbelövésnek utómunkálata közben kortyolok némi kávét.
Hát íme.

Első benyomások az országról?

Vakarja a szakállat-Nem is tudom, kétségbeesés, mármint részemről. Fejetlenség, káosz. Ott voltam sok emberrel körülvéve, de nem értett senki. Ide-oda raktak, mint valami tárgyat. Elindítottak, kiszállítottak, átszállítottak, elindítottak. Aztán megjelent a semmiből Tímea, onnantól kezdve simábban ment.

Értek pozitív behatások?

Persze. Persze hogy értek. Olcsó a sör (hehe), tiszta a metró, érdekes helyek, ételek. Meg a lakótelepek, zöldek, medencével, ja, és ezek tényleg "lakóparkok". És hát a vidéki Kína, az érdekes. És hát HK, Ázsia legélhetőbb, legérdekesebb városa, már azok közül, amit láttam. Mert szerintem az ázsiaiaknak nem áll jól a város. Nem kellene nekik nagyvárosokat építeni (kivétel persze HK). Inkább a kisvárosokat, mint Yangshou. Bejárható, kompakt és van ázsiaifeelingje.

Mit értesz az ázsiai feeling alatt?

Az a baj, hogy mindent a 2 évvel ezelőtti utazáshoz hasonlítok. Lehet, hogy ha ide jövök először, akkor azt mondom, hogy hú, de fasza.
Az ázsiai feeling az, amikor a sok jó, vidám és pozitív ember kimegy az utcára, ott élik az életüket, esznek és ott történnek az események. Jókedvűek és boldogok minden anyagi javak nélkül, csupán örülve egymásnak, az életnek, meg hogy együtt lehetnek. És egy idő múlva akaratlanul is átveszed ezt az életérzést, nem törődve a milyen ruha van rajtad, milyen telefonod van, mert sokkal fontosabb dolgok is vannak, ami mellett minden nap elmegyünk és nem veszünk észre, pedig nyilvánvaló. Sajnos itt nem találkoztam ezzel. Itt más az értékrend, másak az emberek.

P1070872.jpg

Mit vinnél innen át a mi kultúránkba?

Hehe, be kellene tiltani a loiteringezést, (lézengést) mindenhol.(sz.m.: minden metró megállónál tiltótáblák vannak, amin ez áll, hogy tilos a lézengés és ez Csabesznak nagyon bejött)
Az az érdekes, hogy az általam ismert kínai kultúra itt már nincs jelen, vagyis én nem láttam, nem találkoztam vele. Se egy templom, se egy szent hely vagy legalább valami, ami a régire utal. Sikerült mindent leépíteni cca. 80 év alatt.
Viszont a teázási ceremónia az érdekes. Valahogy így kellene hozzáállni sok mindenhez. Nyugodtan, odafigyelve, megadva a tiszteletet.

Illetve mire tanítanád őket vagy mit hoznál ide a miénkből?

Csak a saját régi kultúrájukat kellene visszarakni beléjük.

P1070920.jpg

Kaja? Volt azért különbség egy pesti kínai büfé által kínált és az általad autentikusnak nevezhető és megkóstolt ételek között?

Igen, nagy különbség. Itt többnyire zöldségeket esznek. Ettem nagyon jókat, de nagyon rosszakat is. De asszem a legfinomabbakat Timinél ettem, vagyis otthon amit főzött. Nagyon fincsi mogyorós nudlit tud csinálni és hát a kacsacombja azzal a kínai gombóccal, hmm. Asszem, azt most is meg tudnám enni...

Ízlett a kínai sör?

Hát, meg lehet szokni. Hasonlít a magyar sörhöz, csak még kevesebb íze van.

Vidék vagy város, ha választani kellene?

Vidék, esetleg kisváros vagy HK.

Élhető szerinted ázsia ezen része?

Nem, ha Shenzhenre gondolsz, akkor nem. Szerintem vannak fontos dolgok, ami kell a megfelelő élethez. És ha ennyire elszakadsz a nyugattól, az egyik legfontosabb, hogy jó emberek vegyenek körül. Viszont itt csak önzőséget és mogorvaságot tapasztaltam. Eltapossák egymást, hogy le tudjanak ülni a metróban. Ne is várja senki, hogy feláll valaki egy öreg bácsinak, esetleg egy várandós nőnek. Ez sok mindent elárul.

Tanács az idekészülőknek?

Válasszanak más várost vagy helyet Kínában.

Hong Kongot hogyan jellemeznéd 3 szóval?

Fény, szabadság, nyugat.

P1080340.jpg

És kínát?

Kínát nem tudom, csak Shenzhent - tömeg, önzőség, kultúranélküliség (hehe, ez jó szó)

Végszóképpen valami?

Összességében nagyon jól éreztem magam...köszi.

Hát így.

Posted by timigaraj 06:20 Archived in China Comments (0)

Hong Kong, Hong Kong de csodás

Lamma szigeti (南丫島) beszámoló

sunny 27 °C

Lamma sziget Hong Kong szigeteinek egyike. 25 perc kompúttal elérhető a város központi kikötőjéből. Egy szép reggel aztán felkerekedtünk és elmentünk szigetelni. Hallottuk, hogy nagyon szép, nincs autós forgalma, kis faluk vannak rajta, halak és tenger gyümölcsei minden alakban, színben és mennyiségben, banán lugasok, hegyek, dombok, tengerpartok. Nekivágtunk és felfedeztük a sziget dél-keleti részét. Tessék-lássék.

panamaiakkal is találkoztunk

panamaiakkal is találkoztunk

ilyen hordó-sziget tákolmányokról halásznak valamiket

ilyen hordó-sziget tákolmányokról halásznak valamiket

halászember

halászember

egy kis beach

egy kis beach

a hong kongiak adnak az építkezés esztétikumára, az elkerített rész végig volt ilyen növénnyel lógatva

a hong kongiak adnak az építkezés esztétikumára, az elkerített rész végig volt ilyen növénnyel lógatva

az egykerekű fennakadásának esete állt fenn

az egykerekű fennakadásának esete állt fenn

a banántolvaj

a banántolvaj

falusi milliő

falusi milliő

halszárítás, avagy mire nem jó egy vállfa

halszárítás, avagy mire nem jó egy vállfa

az inteligencia itt is megmutakszik

az inteligencia itt is megmutakszik

dzsungelman

dzsungelman

csendélet csónakkal

csendélet csónakkal

hahó a tenger

hahó a tenger

kis pagoda a hegyen, aminek meghódítása elég sok izzadságcseppünkbe került

kis pagoda a hegyen, aminek meghódítása elég sok izzadságcseppünkbe került

de sikerült,és lőn bódottág

de sikerült,és lőn bódottág

tímeja

tímeja

csaba szerint ez egy buszmegálló

csaba szerint ez egy buszmegálló

egy temető.sok temetkezési helyet láttunk a szigeten és nagyon cool piros-fehér dizájnba nyomják

egy temető.sok temetkezési helyet láttunk a szigeten és nagyon cool piros-fehér dizájnba nyomják

a számlánk

a számlánk

itt még mozogtak

itt még mozogtak

meg itt is

meg itt is

de itt mán hamm bekapta. életem legfinomabb tengeri herkenytyűit ettem itt. ez éppen vajas-hagymás homár

de itt mán hamm bekapta. életem legfinomabb tengeri herkenytyűit ettem itt. ez éppen vajas-hagymás homár

volt minden, homár, hal, fésűkagyló, tintahal....

volt minden, homár, hal, fésűkagyló, tintahal....

meg sör is természetesen

meg sör is természetesen

a martalékok <img class='img' src='http://www.travellerspoint.com/Emoticons/icon_smile.gif' width='15' height='15' alt=':)' title='' />

a martalékok :)

kultúra a színpadon

kultúra a színpadon

egy 56-os emlékmű

egy 56-os emlékmű

Csabesz a habokban

Csabesz a habokban

figyelem, Csabesz ilyen hajót szeretne <img class='img' src='http://www.travellerspoint.com/Emoticons/icon_smile.gif' width='15' height='15' alt=':)' title='' />

figyelem, Csabesz ilyen hajót szeretne :)

virág

virág

Posted by timigaraj 16:00 Archived in Hong Kong Comments (0)

Hong Kong, Hong Kong de csodás

városi beszámoló

sunny 30 °C

Én kérek elnézést.
De folytatom.
Szóval megküzdöttünk a hazajutásért és olyan jó volt újra otthon a nagyváros forgatagában. Valamikor hajnali 5kor keveredtem ágyba, mert jó háziasszony módjára kimostam még, hogy pikk-pakk megszáradjon a ruha, illetve hát adtam neki egy esélyt a hatalmas páratartalomban. De hogy ez se menjen annyira egyszerűen, egy papirzsebkendőt sikerült kimosnom, miután minden zsebet kétszer is átkutattam, dehát az élet úgy szép, ha zajlik.
Pénteken főztem és ettünk végre finomak, este még elmentünk Idu tangba, aztán szombaton délután felkerekedtünk megintcsak és elindultunk meghódítani Hong Kongt.
Hong Kong továbbra is szerelem. Egy nagyobbik.
Bejárható és belátható dimenziók, kedves és civilizált emberek, finom kaja, emeletes villamosok, forgalom mentes sziget, városon áthaladó mozgólépcső, Bruce Lee és még sorolhatnám. Két és fél napot voltunk ott, és hát beszéljenek a képek.

a gépfegyveres utca, az egész utcán fegyvereket és egyéb lövészeti eszközöket árultak

a gépfegyveres utca, az egész utcán fegyvereket és egyéb lövészeti eszközöket árultak

teljes harci dísz eladó

teljes harci dísz eladó

asztalra várva a Michelines étterem előtt

asztalra várva a Michelines étterem előtt

kajára várva

kajára várva

egy finomság a sok közül

egy finomság a sok közül

garnéla rákkal töltött kis derelyeszerűségek

garnéla rákkal töltött kis derelyeszerűségek

Hong Kong sziget fényei

Hong Kong sziget fényei

Nathan Road

Nathan Road

ki látja a kakukktojást az üvegen?

ki látja a kakukktojást az üvegen?

egy nagy épület tövében

egy nagy épület tövében

David Lynch bácsi üdvözletét küldi HK-ból

David Lynch bácsi üdvözletét küldi HK-ból

Hong Kong sziget nappali megvilágításban

Hong Kong sziget nappali megvilágításban

ezzel a 120 éves siklóval mentünk fel a Viktória csúcsra 45 fokos szögben

ezzel a 120 éves siklóval mentünk fel a Viktória csúcsra 45 fokos szögben

az esti HK a Viktória csúcsról

az esti HK a Viktória csúcsról

shiny happy people

shiny happy people

a tekintet (ő is üdvözöl mindenkit)

a tekintet (ő is üdvözöl mindenkit)

az izomfeszítésen még dolgoznom kell

az izomfeszítésen még dolgoznom kell

direktor Csabesz

direktor Csabesz

malacom volt

malacom volt

hé, odafigyelj

hé, odafigyelj

forgatás közben

forgatás közben

a városi mozgólépcsőről lenézve

a városi mozgólépcsőről lenézve

mozgólépcső

mozgólépcső

Iván, a kozák

Iván, a kozák

travelator= utazátor

travelator= utazátor

egy angol pub találó névvel

egy angol pub találó névvel

a szerencséthozó piros macska

a szerencséthozó piros macska

és igen! az emeletes villamos

és igen! az emeletes villamos

Csabesz a villamoson

Csabesz a villamoson

és még több

és még több

és megin egy

és megin egy

épületegyüttes

épületegyüttes

Posted by timigaraj 15:52 Archived in China Comments (0)

Vidék kettő

overcast 25 °C

...még mindig csak Vezíremnek, hogy teljes legyen a vidék-képe.

Harmadik napja izzadok és már megy az agyamra a sok teafőzés. Valaki küldhetne már egy kis egészséget vagy legalább is valakit, aki csinál teát nekem. Köszi.

Na akkor ott tartottunk a történetben, hogy intéztünk szerdára eljutást a rizsteraszokra. Este még kimentünk vacsorázni, de talán nem kellett volna, mert akkor legalább nem hagyjuk el Yangshuot rossz szájízzel. A világ legrosszabb kajáját fogtuk ki. Minden egyízű volt, egyízűen borzasztó és ehetetlen. És nem elég, hogy a mi kajánkat szolgálták fel legutóljára még (l)ehetetlenre is sikerítették. Megittuk legalább a sörünket és próbáltunk megfeledkezni a borzalmas élményről. Másnapra szerkesztettünk némi elemózsiát- sósat, édeset meg egy kis gyümölcsöt, hogy túléljünk kitudja meddig, amikor is kajához jutunk majd.
Reggel fél nyolckor már indult is a busz és 10 körül értünk az első faluba, ahol a hosszúhajú nők éltek. Befizettünk a sóra, aztán megnéztük őket, ahogy énekelnek és hogy miként élik mindennapi életüket egy férjhezmenéses ceremóniával együtt. Egy lengyel tesvírt is felhívtak a színpadra,ő lett az egyik férjjelölt. A só közben kaptunk mindenféle borzadványokat, beazonosítatlan keserű folyadékot, amiben puffasztott rizsszemek úszkáltak, meg valami hamuba hempergetett nyers tésztadarabot, amit már tényleg nem tudtam bevállalni. A kínai ételbe vetett hitem valahol ezen a ponton végleg szertefoszlott. A nénik szépen énekeltek, bemutatták, hogy szőnek, aratnak, meg hogy tekerik fel a hosszú hajukat kontyba és hogy mi különbség van a gyerekes és a hajadon nők hajviseletében. Aztán öntöttek a végén valami páleszt is, de még Csabesz is kihagyta! És az már jelent valamit. Kifelé a falu kultúrházából, ahol a só is volt, a nők megcsipdosták a fenekünket, mert náluk ez fejezi ki a szeretetet. Azt már el is felejtettem, hogy a férfiak mit is csinálnak, de majd megkonzultálom Csabesszal, hátha ő emlékszik rá. Ezek a népek amúgy a Yao etnikum és rekordtartóak a hajukkal. Állítólag egyszer vágják le a hajukat, mielőtt férjhez mennek, de azt a köteget is felhasználjak a kontyuk elkészítéséhez. Néztem a hajukat ezeknek a nőknek nagyon közelről és szerintem Panten Pro V-t használnak, mert ilyen fényes, sötét, egészséges hajat még csak samponreklámban láttam. És minden korkategóriában. Gyönyörű hajuk van! Mondjuk nem lennék a helyükben, amikor télviz idején a kétméteres hajukat a folyóban mossák. De lehet, hogy éppen ez teszi ilyen széppé és egészségessé. Na, miután végeztünk a nőkkel, beszálltunk a buszba és mentünk tovább a teraszokhoz.

a lengőhíd, ami a faluba vezetett

a lengőhíd, ami a faluba vezetett

szintén a lengőhídon, amit abszolúte nem csipek

szintén a lengőhídon, amit abszolúte nem csipek

a falu

a falu

a keserű valami puffasztott rizzsel

a keserű valami puffasztott rizzsel

férfiak az eresz alatt

férfiak az eresz alatt

nézzétek a haját

nézzétek a haját

a hajak

a hajak

a nők

a nők

fenékcsípkedés

fenékcsípkedés

ház

ház

a falu

a falu

Az út nem javasolt gyenge idegzetűeknek. Keskeny, egysávnak megfelelő szerpentin kanyarog 17 kilométeren keresztül, sokszor 180 fokos kanyarokat leirva. És természetesen nem lassítunk a lélegzetelállító kanyarok előtt, mert kell a sung, amivel tovább megyünk, csak dudálunk és reménykedünk, hogy nem jön semmi lefelé. Tudnak élni!
Szóval mentünk tovább a teraszokhoz. A busz kitett a parkolóban és nekiiramodtunk a hegynek. A bejáratnál kipárnázott ülőakalmatosságok sorakoztak, amik két rúdra voltak erősítve, hogy aki nem bírja az emelkedőket, az leülhet és két marcóna felkapja őt és felviszi a kilátóponthoz. A császár új ruhája jutott eszembe ezekről, valahogy ilyen kép maradt meg bennem a meséről, hogy a csupasz császárt ilyennel furikázzák. Mielőtt kimásztunk volna a legmagasabb pontjára a hegynek megebédeltünk. Nem vártam csodát, de azért reménykedtem a helyi specialitásban. Bambuszba töltenek dolgokat – rizst, húst, miegymást és ezeket a zárt bambusz csöveket tűzben megsütik. Illetve a dolog a saját maga nedveiben gőzölög. Rendeltünk is egy rizst meg csirkét. Hát mit mondjak, úgy emlékeztem, hogy a Discoveryn nagy jóízűen ették ezt a bambusz cuccost, de nekem már a látványa se jött be igazából. Végül is megkóstoltam, sőt Csaba meg is ette. Aztán megmásztuk a hegyet és lenéztünk a nagy teraszokra. Kb 900 méter magason voltunk. Az idő nem volt valami kegyes hozzánk, mert be volt borulva és ködös volt az egész, de azért jó volt a hegy tetejéről szíjjelnízni. (ha teljesen őszinte akarok lenni – de biztos, hogy akarjátok? akkor semmi extra nem volt, szép volt, de ennyi. Sajnos vagy nem sajnos, de az eddigi Balin látot rizsföldeket csak nehezen tudná bármi is felül múlni) Majd lebatyogtunk a hegyről, minket kettőnket átranszportáltak egy másik kisbuszba, ami levitt minket a kanyargós 17 kilométeren egy kereszteződéshez, ahol is vártuk a helyi kisbuszt, hogy elvigyen egy másik faluhoz.

a transzportáló egységek

a transzportáló egységek

egy másik falu, Pign an

egy másik falu, Pign an

egy konyha útközben

egy konyha útközben

a bambuszos étek

a bambuszos étek

a bambuszos étek 2.

a bambuszos étek 2.

a barshroom biztos nagyon érdekes dolog

a barshroom biztos nagyon érdekes dolog

szabad fordításban annyit tesz: Tiszetelet a földműveseknek, a munka táplálja a termést (meg nemesít is, mint tudjuk)

szabad fordításban annyit tesz: Tiszetelet a földműveseknek, a munka táplálja a termést (meg nemesít is, mint tudjuk)

nénike árul

nénike árul

ázsiai módon pózolva

ázsiai módon pózolva

teraszok

teraszok

rizsek

rizsek

és teraszok

és teraszok

Félóra várakozás után meg is jött a busz, mondtuk a néninek, hogy ne tépje le a jegyünket, mert nekünk azt mondták, hogy ne engedjük letépni, hogy még másnap is utazhassunk vele, de a néni azért is letépte. Majd kirakott a busz Dazhai falu bejáratánal és elindultunk megkeresni a szállásunkat, ami még héthatáron túl volt, kb. 40 perc túrányira. Nagyon egzotikus ezeken a falukon áthaladni, és a házak között egyre inkább feljebb kerülni a hegyen, rizsteraszok mellett, folyók felett, völgybe le, domra fel aztán nagynehezen ráakadtunk a hosztelre. Nagyon kellemes volt a recepciója, de annál nagyobb meglepetés volt a szoba. Ami nem volt rossz, csak gondolati szinten osszekevertem egy masik hellyel és aszittem, hogy full öszkomfortos lesz a fürdőszoba, de back to the basics, welcome to Asia! Elvégre igy igazi a vidék nem, há de. Akartunk enni, de közölték, hogy ők nem főznek. Így elmentünk a legközelebbi házhoz, ahol külföldi arcok ültek és várták a kajájukat. Franciák voltak, paroláztunk egy kicsit, megettük a kaját, ami az elmúlt pár nap egyik legjobbja volt. Volt még aznapra tervezve kis túra a környéken, de mivel későn érkeztünk, útközben besötétedett.
Nagyon érdekesen építkeznek ezekre a meredek lankákra. Hatalmas fa monstrumokat húznak fel a hegy oldalára, mintegy egymás felé magasodva. A házak között csak kis ösvény kanyarog, jobb esetben ki van kövezve, és nénik hordják a hátukra erősített kosárba a cuccokat faluról-falura.
A falu eléggé izolált, turisták által nem elözönlött, ezáltal ki sincs nagyon építve erre a célra. Néhány vendégház és szállóhely van ott és a helyiek. No meg jó levegő, rizsföldek és csend.

egy újabb falu, Dazhai

egy újabb falu, Dazhai

add a kezed húzlak

add a kezed húzlak

helyi erő a hosztel előtt

helyi erő a hosztel előtt

vacsora a teraszon

vacsora a teraszon

érdeklődő pózolás

érdeklődő pózolás

Éjszaka kettőkor leszakadt az ég, és innentől kezdve azon imádkoztam, hogy csak reggelre álljon el. De nem így lett. A gépünk éjszaka 11kor repült volna Shenzhenbe és úgy terveztük, hogy meg egy fél napot bóklászunk a rizsföldeken és kényelmesen visszamegyünk majd a városba estefelé. De az égiek ezt nem így gondolták. Akkora esőzés volt, hogy áram se volt a faluban reggel. Már az éhhalál szélén álltunk, amikor eszükbe jutott, hogy bacont és tojást gázon is lehet sütni, úgyhogy kaptunk egy reggelit végül is. De az eső még mindig zuhogott. Módosítottuk a tervet, megyünk a déli busszal vissza Guilinbe, mert ilyen időbe nem vállaljuk be a háromszori átszállást útmenti ácsorgással. Megvettük a jegyet, felvettük a vadiúj esőköppenyünket és nekiindultunk a kalandnak. Az égiek megkönyörültek rajtunk és már csak egy kicsit esett, ahogy elindultunk és a végére el is állt. Végül is simán leértünk a parkolóba, ahová a busznak kellett jönnie.

a ló és a misztikum

a ló és a misztikum

falusi idill

falusi idill

Csabesz új esőköpenye

Csabesz új esőköpenye

az én új esőköntösöm

az én új esőköntösöm

száll a pára

száll a pára

táj misztikumban

táj misztikumban

egy falu

egy falu

meg megint falu

meg megint falu

Lent odajött hozzánk egy német bácsi, aki kérdezte, hogy a kisbuszra várunk-e. Mi meg mondtuk, hogy ja, merthogy baj van, nincs kocsiforgalom merthogy valami blokkolja az utat és se az autók, se a buszok nem tudnak közlekedni. Modtuk, hogy fasza, végül is volt még kb. 11 óránk ahhoz, hogy odaérjünk a géphez. Aztán hívtak a hosztelből is, hogy baj van, dehogy valahogy megoldják a buszozást átszállással. Hát nagyon izgatottan vártuk a történéseket. Jött a kisbusz, aztán elindultunk. Majd megállt és mondták, hogy menjünk gyalog, majd ha találunk egy buszt az akadályok leküzdése után arra szálljunk fel. És így is volt. Kb. Egy 2-3 méteres kőhalmaz volt ráömölve az útra, ami azért volt félelmetes, mert nemcsak hogy csúszott és ömlött rajta keresztül a víz, de az út mellett ott hömpölygött a felduzzadt folyó, úgyhogy ha az ember esik, akkor elviszi a víz. Mondanom se kell, hogy akadtak gurulóbőrönddel kiránduló hülye helyiek(nem akarok nagyon sértő lenni és csak azért nem írom, hogy kínaiak). Mindenhonnan ömlött a víz, törmelékek, újonnan kialakult vízesések. A természet igencsak ereje fitoktatásával volt elfoglalva, majd kb 10 perc séta után ott állt a busz. Útközben még láttunk egy súlyos szakaszt, ahol szintén leomlott a hegy, de az egyik sáv már járható volt, így átjutottunk.

no comment

no comment

a nénik várják a kuncsaftokat, hogy cipelhessék a cuccokat

a nénik várják a kuncsaftokat, hogy cipelhessék a cuccokat

katasztrófa turizmus fel

katasztrófa turizmus fel

katasztrófa turizmus le

katasztrófa turizmus le

a háborgó folyó

a háborgó folyó

katasztrófa turizmus tetején

katasztrófa turizmus tetején

apa látod, itt az inged, ide is eljutott <img class='img' src='http://www.travellerspoint.com/Emoticons/icon_smile.gif' width='15' height='15' alt=':)' title='' />

apa látod, itt az inged, ide is eljutott :)

Befutottunk kedvenc városunkba újfent, vettünk némi rágcsát és gyümit, majd jobb híjján lementünk a reptérre. Szerintem 5 óra volt és alig vártuk, hogy egy KFC vagy egy McDonalds legyen ott, hogy tudjunk valami „normálisat” enni. Persze mondanom se kell, hogy abszolúte más dolgokat árulnak egy kínai KFCbe mint otthon a kontinensen. Na de mindegy is, ettünk azért, jól éppen nem laktunk, de legalább valami. Nekem ekkora már hasmenésem is lett, gondolom, hogy az elmúlt napok frenetikus étkezései most jelentkeztek ki belőlem.
Számoltuk az órákat, már csak öt. Négy. Három. Lassan átcsordogáltunk a várórészbe. El kell ezekről a kis belföldi repterekről mondani, hogy a rozsnyói buszmegálló a szolgáltatások nagyobb skáláját vonultatja fel, mint ezek a repterek. Shenzhenben ahogy jöttünk egy kávét nem tudtunk meginni, volt ivókút meg néhány gányaságot áruló büfé. Még a Mekit is a check in előtti váróba tették, hogy aztán már később nehogy tudjál enni vagy inni. Úgyhogy ültünk egy nagy plazma tévé előtt és ugyanazt a három reklámot néztük órákon keresztül körbe-körbe.
És már csak percek választottak el az indulástól, amikor is közölték, hogy késik a gépünk a rossz időjárási viszonyok miatt. Így aztán vettünk egy mély lélegzetet, számoltunk tízig és vártunk tovább.
Hát így.

Posted by timigaraj 21:51 Archived in China Comments (0)

...és egy újabb nap, amikor is folytatódik a kaland

sunny 29 °C

…Vezíremnek, akit nagyon foglalkoztat a vidéki Kína. Soxeretettel.

Megintcsak álljunk a dolgokhoz pozitívan. A betegségnek az az előnye, hogy ha már az ember lánya a kanapéhoz és az ágyhoz van láncolva napokra, akkor legalább ideje akad arra, hogy felzárkózzon a blogjával. Nem? Há de.
Azt kell, hogy mondjam, hogy nem kellemes amikor a 40 fokos konyhában húslevesfőzés közben, amikor minden testrészedről cseppekben szaladgál az izzadság lefelé irányban és azt se tudod, hogy midet törölgesd, hirtelen több fátyolka-szárnyashangya jellegű élőlény támad rád. Sokáig viaskodtunk, de jelentem, az ellenség hatalmas számbeli fölénye ellenére elbukott. Először humánusan, konyharuhával támadtam vissza. Majd amikor nem akart szünni sem a támadókedvük, sem a számuk bevetettem a biológia fegyvert és befújtam őket – jobb híján – csótányirtóval. Reggelre az egész konyha és az erkély is tele volt tetemmel és tetem nélküli szárnyakkal. Hm.

Szóval ott tartottunk tegnap, hogy megünnepeltük Csabesz születésnapját annak rendje és módja szerint. Másnap, hétfő reggel repülőre szálltunk és elrepültünk vidékre. Kína dimenzióit tekintve azért itt nem gyerekjáték A pontból B pontba kerülni. Csak kijutni ebből a városból sokszor két órás kaland. Szóval a szomszéd tartományba mentünk vidékre, ami kb. 650 kilométerre van Shenzhentől és választhattunk a 10 órás buszút és az egy órás repülőút között. Aztán választottunk. A terv az volt, hogy miután bejutottunk a városba, amit Guilinnek hívnak, lemegyünk a Li folyóhoz és szerzünk egy bambusz csónakot, ami lecsorog velünk első állomásunkra, Yangshuoba. Persze tanulhattam volna már előző Ázsiai kalandozásainkból és tudhattam volna, hogy tímeja tervez, ázsia meg keresztülhúzza a számításaim. Szóval a városba bejutottunk simán, a folyóhoz is. Csónakokat is láttunk, de valahogy egy sem akart elvinni minket Yangshuoig. Még jó, hogy rendelkezek némi kinai nyelvtudással és annyit megértettem , hogy csak másnap vittek volna el. Egy óra hajlandóságot mutató csónakkeresés után feladtuk és úgy döntöttünk, hogy busszal megyünk le Yangshuoba. Na de hol van a buszmegálló? A térképen láttuk igaz, de már nem volt hozzá kedvünk se és energiánk se, hogy odáig is gyalogoljunk. Gondoltuk, hogy fogunk egy taxit és úri módon lejutunk oda. De négy taxi leintése után feladtuk, ugyanis érthetetlen módon, mindenki csak megcsóválta a fejét és a buszmegálló irányába mutatott, hogy arrafelé menjünk, de ők nem visznek el. Úgyhogy elgyalogoltunk. Mit mondjak, nem lopta be magát Guilin a szívünkbe. Sőt, kifejezetten a nem szeretjük város listára került. Na de mindegy, természetesen a buszra is várni kellett, de nemcsak hogy későbbi buszra kaptunk helyet, hanem még késett is. Na de ez már belefért a hely szellemébe. És tovább talán már nem is lehett volna fokozni a dolgokat.

a két pagoda Guilinbe

a két pagoda Guilinbe

éljen május elseje

éljen május elseje

a vidék

a vidék

Aztán csak leértünk Yangshuoba. Már az út odafelé nagyon kellemes volt. Végre vidék! Fák, füvek, bokrok természetes közegben, földek, gazdaság, parasztok amerre csak szem ellát. Jó volt látni, hogy a narancs a fán nő, a saláta meg a földeken és hogy a vizibivalyok vígan legelésznek a rizsföldek mentén. Nemgyőztem nézni. Eljött az az érzés, hogy na végre. Erre vágytam. Röpke másfél óra buszozás után befutottunk a városba.
Őrületesek ezek a kínai dimenziók. Ez egy 300 ezres populációju város, de mégis olyan kisvárosi hangulata volt, mintha egy pár ezresről lett volna szó. A hosztel okés volt, de semmi extra. Végül is két éjszakára jöttünk, kibírjuk. A város nyüzsgött hétfőn este, hömpölygött a tömeg és vitt magával a sodrás. Nemzeti ünnep révén rengeteg benszülött jött ide kirándulni, merthogy ez egy a kínaiak körében is nagyon populáris kirándulóhely. A belvárosban podnyik podnyik hátán, ha meg nem podnyik, akkor meg hosztel vagy diszkó szoros szimbiózisának ténye állt fenn.
De akkor most már áruljam el ugye, hogy miért is jöttünk ide. A kúpalakú karszt hegyek miatt, amelyek varázslatos hangulatot kölcsönöznek a tájnak. Meg a kanyargó Li folyó miatt, ami pláne dob még a látványon. Annyira becsesek ezek a hegyek, hogy a 20 yuanesre is felkerültek, sőt mi több, az Avatarosokat is meginspirálta. meg azért is jöttünk, hogy lássunk valami természeteset meg valami igazi Kínát.
Este szétnéztünk a városba, és intéztünk másnapra kirándulást magunknak a folyóra. Az eredeti tervtől éppen jócskán eltértünk, dehát majd máskor és máshol.Talán. Reggeli után még tettünk egy sétát a városban, hogy lássuk az üres utcákat és nappali fényben is a helyet, aztán elénktárultak a hegyek, a vizibivalyok és a folyó…

a hosztellel szembeni kis utca

a hosztellel szembeni kis utca

a folyó legelésző vizibivalyokkal

a folyó legelésző vizibivalyokkal

egy valami a városban

egy valami a városban

a szemeteskocsi és a jobbról érkező őrjárat

a szemeteskocsi és a jobbról érkező őrjárat

a kényelmetlennek bizonyuló bambuszkalap

a kényelmetlennek bizonyuló bambuszkalap

utcarészlet

utcarészlet

tiltó tábla

tiltó tábla

ázsia-autentikus hentes- és húsárú

ázsia-autentikus hentes- és húsárú

a tyukárusnő

a tyukárusnő

tojáskultusz

tojáskultusz

homlokzat

homlokzat

Vettünk szalmakalapot a nagy vizitúra előtt, majd buszraszálltunk és elmentünk egy másik városba, Yangdiba, ahonnan a bambuszcsónakázásunk indult. Persze rögtön cselszövés áldozatai lettünk, mert azt hittük, hogy majd megyünk és csónakra tesznek minket, de nem így let. Kézről kézre adtak minket különböző embereknek, akik nézték a jegyünket és csóválták a fejüket, míg fél óra várakozás után elindultunk egy kínai párral karöltve a kétórás vizitúrára. A hosztelben megtudtuk, hogy a kormány bekeményített a folyó legszebb és legfelkapottabb részén és hogy valószínűleg azért sem találtunk hajót Guilinbe, mert csak az engedéllyel rendelkezők mehetnek keresztül azon a szakaszon.

egy kis rizsföld

egy kis rizsföld

helyi erő

helyi erő

csabesz az új csapeszában

csabesz az új csapeszában

másokkal a folyón

másokkal a folyón

a karsztok

a karsztok

kis vízesés a kúp mellett

kis vízesés a kúp mellett

nyűgös a baba

nyűgös a baba

a csodálatos kúpok

a csodálatos kúpok

és megint csak kúpok

és megint csak kúpok

vidéki építkezés

vidéki építkezés

A hajókázás jól ment, elég is volt az a két óra, nem is tudom, hogy mit csináltam volna, ha Guilinből hajóval csorgunk le a Lín 4 és fél óra alatt. A táj gyönyörű és nagyon misztikus jelleggel bír a kúpalakú hegyek miatt. Rengeteg a hajó a folyón, de nem túl zavaróak, kedvesen átintegetünk egymásnak. Kétóra csörgedezés után eljutottunk egy másik városba, ahol ismét csak buszraszálltunk és visszamentünk Yangshuoba. Ebédeltünk kóreait, mivel nem volt kedvünk abba az étterembe visszamenni, ahol előző este ettünk, mert az étlapon kutya is szerepelt. 

a kóreai ebéd

a kóreai ebéd

piros macskák

piros macskák

utcarészlet

utcarészlet

esti látvány a hosztel tetőteraszáról

esti látvány a hosztel tetőteraszáról

Aztán megszerveztük a másnapi eljutásunkat a Longji rizsteraszokra és megállapítottam, hogy öregszem. Nincs már kedvem,se energiám ahhoz, hogy egyedül szervezzem meg a kirándulásokat. Ide a rizsföldekre is el lehetett volna jutni önerőből, helyi jellegű közlekedéssel (minimum háromszori átszállással) a töredék pénzért, amit befizettünk a full megszervezettért. De már egyik porcikám se kívánja a cselszövéseket és kardforgatásokat. Hogy mindenhol meg kell küzdeni a közös nyelv hiánya miatt a túlélésért, vagy legalább is az információért, ami néha felér egy túléléssel.
Hát így.

Posted by timigaraj 02:26 Archived in China Comments (0)

(Entries 1 - 5 of 22) Page [1] 2 3 4 5 »